Vissza a GasztroBloghoz

Borok és pálinkák

Magyar pálinkák alkoholfoka, díjai és gyümölcsfajtái

A pálinka alkoholtartalma Magyarországon 37,5 és 86 térfogatszázalék közötti lehet, a forgalomba hozható pálinkáké pedig 37,5% és 55% közé esik. Sok palackon 40 vagy 50 fok szerepel, de az alkoholfok csak egy támpont. A legjobb magyar pálinkák kiválasztásakor az íz, a gyümölcs és a készítési mód is számít.

Ha a legjobb magyar pálinkák között keresgél, a címkén szereplő elnevezések és díjak elsőre soknak tűnhetnek. Egy érem segíthet a tájékozódásban, de nézze meg, pontosan melyik tétel kapta. A gyümölcs neve pedig már elsőre jelzi, milyen ízvilágra számíthat.

Ebben az útmutatóban a gyümölcsfajták és párlattípusok mellett a versenyeredményeket is áttekintjük. Megmutatjuk, mit érdemes leolvasni a palackról, és hogyan viszonyul egymáshoz az alkoholfok, a gyümölcs és az elismerés. Így könnyebben találhat az alkalomhoz és az ízléséhez illő magyar pálinkát.

Legfontosabb tudnivalók

  • Az alkoholfok önmagában nem árulja el, milyen karakterű a pálinka; az alapanyag és a készítési mód is számít.
  • A gyümölcsfajta és a termőhely segít eligazodni a jellegzetes magyar pálinkák között.
  • A kisüsti, az érlelt és az ágyas elnevezés eltérő készítési vagy érlelési módra utal.
  • A versenyeredményekből megismerheti a díjazott párlatokat és az eredményes főzdéket.
  • Az egyes pálinkák összehasonlításakor figyelje az alkoholtartalmat, a gyümölcsöt és a párlat típusát együtt.

Tartalomjegyzék

  • Champion-díjas pálinkák gyümölcsfajták szerint
  • Kisüsti, érlelt, ágyas és ópálinka
  • Pálinkák alkoholtartalma
  • Arany-, ezüst- és bronzérmes főzdék
  • A legeredményesebb pálinkafőzdék
  • Nagy Fa-Tál Konyhája: Hagyományos magyar ételek (gulyásleves, lángos, pörkölt, halászlé, magyar desszertek)

Champion-díjas pálinkák gyümölcsfajták szerint

A pálinkaválasztásnál a gyümölcs fajtája, a termőhely és a párlat eredménye ad jó támpontot. A Brillante-2024 verseny birspárlatai közül Szolnoki Donát párlata győzött, a legjobb kereskedelmi pálinka címet pedig a Sáppusztai Pálinkafőzde sárga vilmoskörte pálinkája kapta. Ezek az eredmények megmutatják, mennyire eltérő karaktert adhat a birs és a körte.

A 2019-es versenyen az 1 Csepp Pálinka fekete berkenyepálinkája lett Magyarország legjobb pálinkája. A berkenye, a kökény és a som ritkább gyümölcsök, feldolgozásukhoz sok alapanyag kell: egy liter pálinkához akár 40-45 kilogramm is szükséges lehet. Ez a gyümölcsigény segít megérteni, miért különlegesek az ilyen tételek. A gyümölcs érettsége és épsége szintén lényeges, a cefréhez jó minőségű, nem rothadó alapanyag kell.

A földrajzi megjelölésű pálinkáknál a termőhely és a fajta együtt számít. A szatmári szilvapálinka alapanyagában a penyigei és besztercei szilvának együttesen legalább 80%-ot kell képviselnie. A békési szilvapálinka gyümölcse a Körösök völgyének 30 km-es körzetéből származik, és előállításához legalább 50%-ban vörös szilvát használnak. A kecskeméti barackpálinkához meghatározott kajszifajták, köztük a magyar kajszi és a gönci magyar kajszi használhatók.

A népszerű gyümölcsös párlatok között gyakori a kajszi, a szilva, az alma és a körte. A szabolcsi almapálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termelt alma. A körtepálinkánál az őszi és téli fajták magasabb cukortartalma kedvező, míg a Vilmos körte nyári érésű, jellegzetes zamatáról ismert. Cseresznyéből a Szomolyai fekete ajánlott, meggyből az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő. A meggypálinka karaktere erőteljes, enyhén mandulás lehet.

A gyümölcsösök mérete önmagában nem határozza meg a pálinka minőségét. A fajta, az érettség és a feldolgozás együtt befolyásolja az eredményt. A szilvából a gyümölcs tömegéhez viszonyítva több pálinka készülhet, mint más gyümölcsökből, birsből viszont jóval kevesebb nyerhető ki. A Bereczki birs pálinkaalapanyagként kiemelt fajta.

Milyen szempontok alapján válasszunk pálinkát? Először válassza ki a kedvelt gyümölcsöt, majd nézze meg a termőhelyet, a fajtát és a versenyeredményt. A díj támpontot adhat, de az ízvilágot elsősorban az alapanyag és a készítés módja alakítja.

Milyen szabályok vonatkoznak a pálinka elnevezésre és előállítására? A pálinka megnevezését a 2008. évi LXXIII. törvény szabályozza. Készítéséhez Magyarországon termett és termelt nemes- vagy vadgyümölcs, szőlő, illetve aszúszőlő-törköly használható.

Hogyan kell helyesen kóstolni és felszolgálni a pálinkát? A pálinka ajánlott fogyasztási hőmérséklete 18-20 °C, ezért felszolgálás előtt hagyja elérni ezt a hőfokot. Először illatolja meg, majd kis kortyban kóstolja, így a kajszi, a szilva vagy a birs zamata külön is érzékelhető.

Kisüsti, érlelt, ágyas és ópálinka

A kisüsti, az érlelt, az ágyas és az ópálinka megnevezés a készítés vagy az érlelés módjáról tájékoztat. Nem gyümölcsfajtát jelölnek, ezért a címkén külön keresse az alapanyag nevét is. Egy kisüsti szilvapárlat és egy ágyas szilvapárlat ugyanabból a gyümölcsből készülhet, mégis más eljárás kapcsolódik hozzájuk. Vásárlás előtt így két dolgot érdemes összevetni: miből készült az ital, és milyen típusmegjelölést kapott.

A kisüsti pálinka legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben készül, a Nemzeti Jogszabálytár szerint. Előállítása legalább kétszeri szakaszos lepárlással történik. A szakaszos eljárás során a lepárlás külön adagokban zajlik. A kisüsti név tehát a berendezéshez és a lepárlási módhoz kötődik, nem ahhoz, hogy az alapanyag például körte, szilva vagy cseresznye volt.

A lepárlás után a készítő az ital céljához igazítja a párlatot. A kisüsti megjelölésből önmagában nem derül ki, hogy az ital fahordóban érlelődött-e, vagy gyümölccsel együtt pihentették. Ezeket az érlelt és az ágyas elnevezés jelöli. Olvassa végig a címkét, ne csak a „kisüsti” szót keresse. A teljes megnevezés pontosabban írja le a párlat típusát.

Az érlelt pálinka fahordóban pihen. Ezer liternél kisebb mennyiség esetén legalább három hónapig, ezer liternél nagyobb mennyiség esetén legalább hat hónapig érlelik. Az ópálinkát az érlelési feltételektől függően egy, illetve két évig érlelik. Az ópálinka érlelési ideje az érlelési feltételektől függ. Ezek a megnevezések a fahordós érlelésre, nem a gyümölcs eredetére utalnak.

Az ágyas pálinka legalább három hónapig gyümölccsel együtt érlelődik. Ez eltér attól az eljárástól, amikor a párlat fahordóban pihen. A gyümölcs neve itt is fontos: a címkén szereplő kajszi, szilva vagy cseresznye az alapanyagot, az ágyas szó pedig az érlelés módját jelzi. Két palack összehasonlításakor jegyezze fel mindkét adatot, így nem keveri össze a gyümölcsöt az eljárással.

Az ópálinka megnevezésénél az érlelési időt és a körülményeket együtt kell értelmezni. A hosszabb érlelés nem változtatja meg az alapgyümölcs nevét, de a címkén a párlat típusát is jelzi. A szilvából készült ópálinka továbbra is szilvapárlat, csak az érlelésére vonatkozó megjelölés is társul hozzá. A palack adatainak összevetésekor tartsa szem előtt ezt a különbséget.

Választáskor haladjon egyszerű sorrendben: keresse meg a gyümölcs nevét, olvassa el a kisüsti vagy ágyas jelölést, majd nézze meg, szerepel-e érlelési megnevezés. Így például különválaszthatja a cseresznye alapanyagát és a kisüsti készítési módot. Ha a fahordóban érlelt párlat érdekli, figyeljen az érlelt vagy ópálinka szóra is. A címke megnevezései együtt adnak használható képet a párlat típusáról.

Pálinkák alkoholtartalma

A pálinka alkoholtartalma 37,5 és 86 térfogatszázalék között lehet, a Magyarországon forgalomba hozható pálinkáké pedig 37,5% és 55% közé esik. A két tartomány más kérdésre válaszol: az első a pálinkára vonatkozó alkoholtartalmi határokat jelöli, a második a forgalmazott italokét. Palack választásakor ezért mindig az adott termék címkéjén feltüntetett értéket vegye alapul.

A címkén szereplő százalék azt fejezi ki, hogy az ital térfogatának mekkora részét teszi ki az alkohol. Két pálinka összehasonlításakor először mindkét palackról olvassa le ezt az adatot. Azonos italtérfogat mellett a magasabb érték nagyobb alkoholtartalmat jelent, de nem minőségi fokozat. Az alkoholfokot ezért ne tekintse éremnek vagy a gyümölcs ízének közvetlen mércéjének.

A gyakori alkoholfokok között a 40 és az 50 fokos változatok is megtalálhatók, de a címkén ettől eltérő szám is szerepelhet. Egy palackon a „fok” és a térfogatszázalék megjelölés az alkoholtartalomra utal. Ha Ön két terméket vet össze, azonos jelölést keressen, majd hasonlítsa össze a feltüntetett számokat. Így nem téveszti össze az alkoholfokot a palack méretével vagy a gyümölcs nevével.

Az alkoholfok önmagában nem mutatja meg, hogy a pálinka szilvából, kajsziból, almából vagy más gyümölcsből készült. A gyümölcs neve az alapanyagot, a százalékos adat az ital alkoholtartalmát jelzi. Olvassa ezeket külön információként. A készítési vagy érlelési megnevezés további támpontot adhat, de nem helyettesíti az alkoholtartalom feltüntetett értékét.

Összehasonlításkor a kitöltött mennyiséget is vegye figyelembe. Azonos térfogatú italoknál a magasabb alkoholfok több alkoholt jelent, ezért a százalékot és az adagot együtt érdemes értelmezni. Ha két pohár tartalma eltérő erősségű, azonos töltés mellett sem lesz azonos az alkoholtartalom. Ez egyszerű szempont, amely segít az italok adatait a felszolgált mennyiséggel együtt mérlegelni.

A pálinka ajánlott fogyasztási hőmérséklete 18-20 °C. Kóstoláskor hagyja az italt elérni ezt a hőfokot, majd kis korttyal kezdje, és figyelje külön az illatot meg az ízt. A hőmérsékletre vonatkozó ajánlás nem változtatja meg a palackon feltüntetett alkoholfokot. A címkén olvasható adat továbbra is a párlat alkoholtartalmának összehasonlítására szolgál.

Választás előtt olvassa le a palack nevét, a gyümölcs megjelölését és az alkoholtartalmat. Ez a három adat segít megkülönböztetni a termékeket anélkül, hogy az erősséget összekeverné a díjazással vagy az alapanyaggal. Ha az alkoholfok mellett versenyeredmény is szerepel, kezelje külön a két információt: az egyik a párlat erősségét, a másik a nevezett tétel elismerését jelzi.

Konkrét példaként a Panyolai SQ Szatmári Szilva Pálinka alkoholtartalma 52%. Ezt az adatot az adott palackra vonatkozó információként érdemes kezelni: a név a terméket és a szilva megjelölését azonosítja, az 52% pedig az alkoholtartalmát fejezi ki. A termék neve és az alkoholfok tehát eltérő kérdésre ad választ, ezért egyik adatból se következtessen a másikra.

Ha ezt a pálinkát más palackkal veti össze, a feltüntetett százalékot azonos mennyiségekre vonatkozó összehasonlításként olvassa. Az 52%-os adat segít az alkoholtartalmat külön kezelni a gyümölcs megnevezésétől és a termék nevétől; önmagában nem mondja meg, hogy Ön melyik pálinkát választja szívesebben. A döntéshez olvassa el a másik termék saját címkéjét is, és az azon közölt alkoholtartalmat hasonlítsa ehhez az értékhez. Így a terméknév és az alkoholfok nem mosódik össze az összevetés során.

Arany-, ezüst- és bronzérmes főzdék

A versenyeredményeket érdemes év, verseny és nevezett tétel szerint olvasni. A 2018-as Országos Pálinka- és Törkölypálinka versenyen 48 pálinkaház 309 tétellel indult, az értékelést 25 szakértő végezte. A zsűri 62 arany-, 107 ezüst- és 91 bronzminősítést osztott ki. Ezek a számok megmutatják a mezőny méretét, de nem jelentik azt, hogy egy főzde minden párlata azonos minőségű.

Az arany-, ezüst- és bronzminősítés egy-egy nevezett ital eredményét jelöli. Vásárláskor keresse meg a díjazott termék nevét, gyümölcsét és évjáratát, majd vesse össze a palack adataival. Ha például kajszibarack-párlatot keres, a főzde általános érmei helyett azt nézze meg, hogy maga a kajszibarackos tétel kapott-e minősítést. Egy barackpárlat elismerése nem vonatkozik automatikusan a főzde többi italára.

A versenyek mezőnye és értékelési rendszere eltérhet, ezért az érmeket nem célszerű közvetlenül egymás mellé tenni. A Brillante-2024 párlatversenyre 1353 minta érkezett, amelyeket 23 tagú szakmai zsűri értékelt. A 2018-as országos verseny számai másik eseményhez tartoznak. Az eredményeket így mindig az adott verseny nevével és évével együtt olvassa.

A HunDeszt verseny bronzérméhez legalább 14 pont szükséges a 20 pontos skálán. Ez a küszöb a HunDeszt értékelésére vonatkozik, nem a 2018-as országos verseny minősítéseire. Az eltérés fontos: ugyanaz az éremfokozat különböző versenyeken eltérő pontozással születhet. A díj önmagában ezért nem helyettesíti a gyümölcs, az alkoholfok és a készítési mód megismerését.

A díjak között külön elismerés is megjelenhet. A legjobb kereskedelmi pálinka díjának nyertese 2024-ben az Agrárminisztérium különdíját is elnyerte. Az ilyen kiegészítő díj egy konkrét eredményhez kapcsolódik, ezért a nevezett párlat nevét és kategóriáját érdemes együtt feljegyezni. A békési szilvapálinka vagy más tájjellegű ital esetében a földrajzi megnevezés és a versenydíj két külön támpont.

Főzdék összehasonlításakor készítsen rövid jegyzetet: írja fel a verseny nevét, évét, a díjazott tételt és a gyümölcsöt. Ez segít különválasztani az egyéni eredményt a főzde teljes kínálatától. Az aranyérem erős versenyeredmény, az ezüst és a bronz szintén elismerést jelez. A legjobb választás az Ön ízlésétől is függ, ezért a díjat a palack konkrét adataival együtt értelmezze.

Egy palack vizsgálatakor a versenyeredményt és a termék adatait külön kezelje. A díj azt mutatja meg, hogyan szerepelt az adott tétel a saját versenyén, az alkoholtartalom pedig a palackon feltüntetett jellemző. Két ital közötti választáskor először ellenőrizze, hogy valóban a keresett gyümölcsből készült-e, majd nézze meg az alkoholfokot is. Így nem pusztán a főzde neve vagy egy általános érem alapján dönt, hanem a konkrét ital adatait mérlegeli.

A Panyolai Aranyalma Pálinka alkoholtartalma 38%. Ez önmagában nem versenyeredmény, és nem árulja el, hogy a termék kapott-e arany-, ezüst- vagy bronzminősítést. A palack adatai és a díjazott tételekről szóló információ csak akkor kapcsolható össze, ha a termék neve is egyezik. Kóstolási lehetőség esetén a saját ízlését is vegye figyelembe: az érmek segítenek eligazodni, de nem döntik el, melyik párlat lesz az Ön számára a legmegfelelőbb. Így a versenyeredmény, a gyümölcs megnevezése és az alkoholtartalom együtt adhat használható alapot a választáshoz, anélkül, hogy egy elismerést a teljes kínálatra vonatkoztatna.

A legeredményesebb pálinkafőzdék

A főzdék versenyeredményei akkor hasznosak, ha a helyezést az adott versenyhez kötjük. A 2019-es országos pálinkaversenyen 331 pálinkát kóstoltak meg, közel 50 főzdétől. Az 1 Csepp Pálinka végzett az első helyen, a Zimek Pálinka Manufaktúra lett a második, a Brill Pálinkaház pedig a harmadik. Ez a sorrend egy adott verseny eredményét mutatja, nem minden egyes párlat minősítését.

Az 1 Csepp Pálinka fekete berkenyepálinkája ugyanezen versenyen Magyarország legjobb pálinkája lett. A főzde összesített eredményessége és egy konkrét ital díja két külön adat. Ha Ön szilva, kajszi vagy berkenye között választ, keresse meg a díjazott tétel pontos gyümölcsét és nevét. Így nem keveri össze a főzde helyezését az egyes palackok eredményével.

A Brillante-2024 külön kategóriákban értékelte a párlatokat és a főzőket. Guba Krisztián harmadik éve nyerte el a legeredményesebb bérfőzető címet. A legjobb bérfőzetett párlat Szász Gábor piros vilmos párlata lett. Ezek az elismerések más teljesítményt jelölnek: az egyik a bérfőzető eredményességét, a másik egy konkrét párlat díját emeli ki.

A versenyeredmény mellé mindig jegyezze fel a gyümölcs nevét és a készítési módot. A szatmári szilvapálinka például földrajzi megjelöléshez kötött ital, míg a kisüsti elnevezés a lepárlással kapcsolatos. Egy szilvapárlatnál tehát külön kérdés, honnan származik az alapanyag, milyen eljárással készült, és kapott-e díjat. A legjobb magyar pálinkák között is eltérő karakterű tételek vannak, ezért a címke részletei segítenek az összehasonlításban.

Érdemes a díjazott főzdék eredményeit időrendben is nézni. A 2019-es verseny helyezettjei, az 1 Csepp, a Zimek és a Brill, konkrét kapaszkodót adnak a főzdék összehasonlításához. A 2024-es Brillante pedig külön elismerést adott a bérfőzetőnek és egy piros vilmos párlatnak. A két példa különböző évekből és versenyekről származik, ezért nem alkot közös rangsort.

Választáskor jegyezze fel a verseny évét, a kategóriát, a főzde nevét és a díjazott párlat gyümölcsét. Ez a négy adat segít megérteni, pontosan mire vonatkozott az elismerés. A díj hasznos támpont lehet, de a gyümölcsfajta és az Ön ízlése is számít. Kóstoláshoz válasszon olyan alkalmat, ahol magyar pálinkák és más hazai italok mellett hagyományos fogások is kerülnek az asztalra.

Foglaljon asztalt online →

Nagy Fa-Tál Konyhája: Hagyományos magyar ételek (gulyásleves, lángos, pörkölt, halászlé, magyar desszertek)

A Nagy Fa‑Tál Konyhája (Hungarian Hell’s Kitchen) jó választás, ha a pálinkákról szerzett ismereteit hagyományos magyar fogások mellett folytatná. Étlapján gulyásleves, lángos, pörkölt, halászlé és magyar desszertek szerepelnek, pálinkák és más magyar italok kíséretében. Vacsora közben így a párlatokat a magyar konyha jellegzetes fogásaival együtt is megismerheti.

Az estét minden este élő cigányzene kíséri, hegedűvel, nagybőgővel és cimbalommal. Az étterem születésnapok, céges vacsorák és osztálytalálkozók számára is fogad csoportokat. Asztalt online is foglalhat.

Ha Budapesten magyar ételeket és pálinkát kóstolna, látogasson el a Nagy Fa‑Tál Konyhájába, vagy keresse fel a nagyfatalkonyhaja.hu oldalt.

Válasszon egy párlatot, amelyhez visszatérne

A pálinkáról olvasottak akkor válnak igazán hasznossá, amikor a saját ízlését is megfigyeli. Következő kóstolásakor válasszon egy gyümölcsöt, és jegyezze fel az illatot, az ízt és a lecsengést. Egy rövid jegyzet később segít összevetni a különböző tételeket, és felismerni, melyik karakter áll Önhöz közel.

A legjobb magyar pálinkák között nincs mindenkinek azonos kedvence. Az egyik vendég a szilva határozottabb jegyeit keresi, a másik inkább a birs vagy a körte illatát választja. Ha Budapesten magyaros vacsora mellett kóstolna pálinkát, a Nagy Fa-Tál Konyhája hagyományos fogásai és esti élőzenéje kellemes alkalmat adhatnak az ízek megismerésére.

Tervezze meg következő vacsoráját, és foglaljon asztalt online.

Foglaljon asztalt online →

Gyakori kérdések a magyar pálinkáról

Hány alkohol-százalékos lehet egy pálinka?

A pálinka alkoholtartalma 37,5 és 86 térfogatszázalék közé eshet, a forgalomba hozható változatoké pedig 37,5% és 55% közötti. A palackon feltüntetett alkoholfok segít összehasonlítani az italok erősségét. Kóstoláskor az alkoholfokot a gyümölcs karakterével együtt vegye figyelembe. Egy magasabb érték önmagában nem jelenti azt, hogy a párlat íze gazdagabb vagy az Ön számára megfelelőbb.

Melyek a népszerű pálinkaízek?

Gyakori választás a kajszi, a szilva, az alma és a körte, de birsből, meggyből, cseresznyéből vagy berkenyéből is készül pálinka. Első kóstolásra válasszon olyan gyümölcsöt, amelynek ízét önmagában is kedveli. Ha többféle párlatot próbál, kezdje az almával vagy a körtével, majd figyelje meg, melyik illat és lecsengés áll közelebb Önhöz.

Mi alapján kapják a pálinkák az érmeket pálinkaversenyeken?

A versenyeken a nevezett párlatokat szakmai zsűri értékeli, az elismerés pedig a konkrét tételhez és kategóriához kötődik. A pontozás versenyenként eltérhet. Például a HunDeszt versenyen a bronzéremhez legalább 14 pont szükséges a 20 pontos skálán. Az eredmény értelmezésekor nézze meg a verseny nevét, az évét és a díjazott párlat pontos megnevezését.

Melyek a legjobb magyar pálinkák gyümölcsfajta szerint?

A gyümölcs szerinti választás ízlés kérdése, a versenyeredmények pedig támpontot adnak. A birspárlatok között Szolnoki Donát párlata nyert a Brillante-2024 versenyen, a sárga vilmoskörte kategóriájában pedig a Sáppusztai Pálinkafőzde tétele kapta a legjobb kereskedelmi pálinka címet. A legjobb magyar pálinkák keresésekor a díj mellett olvassa el a gyümölcs és a főzde nevét is.

Mely magyar pálinkafőzdék és márkák számítanak a legeredményesebbnek?

Nincs minden évre és gyümölcsre érvényes állandó rangsor. A 2019-es verseny eredményei alapján az 1 Csepp Pálinka lett a legeredményesebb főzde, mögötte a Zimek Pálinka Manufaktúra és a Brill Pálinkaház végzett. Ez az adott verseny sorrendje. Ha főzdét választ, ellenőrizze, hogy az Önt érdeklő gyümölcsből készült párlat milyen eredményt ért el.

Milyen díjakat nyertek a díjazott magyar pálinkák?

A párlatok versenyeken arany-, ezüst- és bronzminősítést, illetve kategóriadíjakat kaphatnak. A Brillante-2024 versenyen a legjobb kereskedelmi pálinka nyertese az Agrárminisztérium különdíját is elnyerte. Más elismerések bérfőzetőkhöz vagy meghatározott gyümölcskategóriákhoz kapcsolódnak. A díj megnevezése mellett nézze meg, hogy az elismerés főzdének, készítőnek vagy konkrét párlatnak szólt-e.

Mi a különbség a pálinka és a kommersz gyümölcspárlat között?

A pálinka elnevezés meghatározott eredetű italra vonatkozik: készítéséhez Magyarországon termett és termelt gyümölcs, szőlő vagy aszúszőlő-törköly használható fel. A „kommersz gyümölcspárlat” megnevezés önmagában nem jelenti azt, hogy az ital megfelel a pálinka elnevezés feltételeinek. Vásárláskor olvassa el a címkét, és különítse el a jogi megnevezést a feltüntetett gyümölcs nevétől.

Mennyibe kerülnek a jó minőségű magyar pálinkák?

A prémium kategóriás és díjnyertes magyar párlatok ára a kiszereléstől, a gyümölcs fajtájától és a főzési eljárástól függően változik. A kisebb űrtartalmú vagy különlegesebb tételek mellett a Nagy Fa-Tál Konyhája kínálatában vagy a minőségi szaküzletekben elérhető palackok ára széles skálán mozog, így mindenki megtalálhatja a büdzséjének és ízlésének megfelelő minőséget.